Ki a felelős az állatkínzásokért, a rossz tartási körülményekért és a kóbor kutyákért?
Ha most kihagyjuk a képből a felelőtlen, buta, primitív tulajdonosokat, már meg is vannak az állatkínzások hivatalos, törvényben meghatározott felelősei.
Tehát a mai állattartási körülmények legnagyobb felelősei - a települések jegyzői és az állatvédő szervezetek. Igen, az állatvédők is!
Van egy viszonylag jó - ha nem is tökéletes -, európai szintű állatvédelmi törvényünk, - amit nem tartanak és NEM TARTATNAK BE. Így gyakorlatilag olyan, mintha nem is lenne.
A törvény meghatározza, hogy a végrehajtásért (betartásáéért), és ellenőrzéséért az elsőszámú felelős a település (kerület) jegyzője, és a felettes szerv a területileg illetékes Nébih (hatósági állatorvos).
Vagyis a felelős az a jegyző, aki nem tartja be a törvényben rárótt, hivatali kötelezettségét, vagyis nem végzi törvényszerűen a munkáját.
Felelőségre vonják ezért? Nem! Tehát Őt sem érdekli a törvény, Őt sem ellenőrzi (e téren) senki. Ha a törvényben meghatározott felelős sem tartja be a törvényt, hogy várhatjuk el, hogy majd az emberek betartják?
Vagyis van állatvédelmi törvény, - de igazából nincs.
Mi lenne a jegyző kötelessége?
Például a jegyző feladata az illetőségi területén levő kutyák nyilvántartása, összeírása, a tartási körülmények (a törvény rendelkezéseinek) ellenőrzése, - vagyis az ebrendészeti feladatok ellátása.
Ebből többnyire csak a kötelező (3 évenkénti) ebösszeírást végzik el – önkéntes bejelentési alapon – vagyis azt is csak látszólag.
Ez olyan, mintha a fizetős parkolást úgy intéznék, hogy előírják, hogy kötelező fizetni – önkéntes alapon – de senki sem ellenőrizné. Hányan fizetnének így a parkolásért?
Na, ennyi kutyáról tud az önkormányzat, - annyit vesz nyilvántartásba csak, amit a felelős(ebb) gazdák bejelentenek. Az ellenőrzéssel pedig egyáltalán nem foglalkoznak, legfeljebb bejelentés hatására, hosszas zaklatás után – de azt is csak látszólagosan, konkrét eredmény nélkül.
A legtöbb jegyző még azt sem tudja, hogy mi lenne a kötelessége ezen a téren. Nem foglalkoznak vele, mert Őket sem ellenőrzi senki. Pedig a jegyző ez irányú feladatai nem új dolgok, hiszen már ezt egy 1998-as rendelet leírja. (245/1998. Korm. rend.)
A médiában megjelenő állatkínzási esetek legalább felhívják a figyelmet a helyzetre, de érdemi változás nem fog történni addig, amíg a törvényes szervek sem tartják be a törvényt és nem végzik el a törvényben meghatározott munkájukat.
Tehát a jegyző feladatai:
- A kutyák nyilvántartása – nem csak összeíráskor, hiszen rendelet szabályozza azt is, hogy az új kutyát 15. napon belül be kell(ene) jelenteni az önkormányzatnál és ott nyilvántartásba kell venni. (Tud erről egyáltalán valaki?) Ezt elvégezheti önálló nyilvántartási rendszerrel, vagy az állatorvosi országos nyilvántartó rendszer használatával, aktualizálásával. Vagyis a nyilvántartás nem 3. évenkénti, hanem folyamatos feladat.
- Az egyedi azonosító (chip) meglétének ellenőrzése. Ez egyébként az előzőekből is következik, mert csak a chip-pel ellátott kutyát lehet nyilvántartásba venni.
- A veszettség ellene oltás meglétének ellenőrzése. A törvény szerint járványvédelmi szempontból évente kell oltatni a kutyákat (egyébként feleslegesen, mert az oltások 3-5-7 évig is védelmet adnak) és ennek ellenőrzése is a jegyző kötelessége. Ez egyébként nem is olyan nagy feladat, mert a (tisztességes) állatorvosok az oltást rögzítik a PetVetData rendszerben, ahonnan a jegyző is lekérhetné a területén levő kutyák oltását. (Ha tudna a kutyákról.)
- Az állattartási körülmények ellenőrzése. Na, ez az, amivel senki sem foglalkozik, legfeljebb feljelentésre, nagy nehezen.
- A kóbor kutyák begyűjtése és elhelyezése. Ha az előző feladatokat elvégeznék, kevesebb lenne a kóbor kutya.
A jegyző sokszor azt mondja, hogy sok a feladata, kevés az embere, nem tud az állatvédelemmel is foglalkozni. Csak az a baj, hogy ez is az Ő feladata! Hogy van ez? Amit akarok elvégzem, a másikat pedig nem?
Néha az az indok, hogy az állatvédelem ellenőrzésében nincs pénz, - nem úgy, mint a parkolásban.
Ez így, nem teljesen igaz. Most az ebrendészeti feladatok ellátására az önkormányzati keretből kell költeni, - mert nem szabják ki a kötelező állatvédelmi bírságokat. Ha komolyan vennék a törvényt - és betartatnák -, kevesebb lenne a kutya, kevesebb lenne a feladat, kevesebbet kellene költeni rá.
A bírságokban is sok pénz lenne (kutyánként 30-100 ezer Forint), de azt nem költhetik akármire, csak állatvédelmi feladatokra, - tehát a jegyzőnek nem érdeke bírságolni.
Mit is mond a törvény?
Az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete
- § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:
- a) a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek,
- b) az állatvédelmi hozzájárulás,
- c) az állatvédelmi bírság.
(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg
További felelősök
Ugyancsak felelősek a jelenlegi körülményekért az állatvédő szervezetek és az állatorvosok is, mert ők sem tartják be a törvényben előírt kötelességüket.
Minden önkormányzatnak működtetnie kell egy ebrendészeti telepet, vagy le kell szerződnie egy állatvédő szervezettel, menhellyel az ebrendészeti feladatok ellátására. Ettől fogva ezek a szervezetek hivatali feladatot látnak el.
Tudom egy menhelynek, vagy más állatvédő szervezetnek az az első, hogy a talált kutyát a lehető leggyorsabban visszajuttassák a gazdájához (ha kiderül ki a gazda, vagy egyáltalán keresi valaki a kutyát). Így a túlzsúfolt menhelyen gyorsan felszabadul egy hely, és tudnak segíteni másik kutyának is. Ez egy rendben is van. Ne csatangoljon az a kutya, mert baj érheti vagy balesetet okozhat, ami miatt emberek halnak meg. (Nem régen történt sajnos egy ilyen eset, amikor is az útra kiszaladó kutya miatt a sofőr félrerántotta a kormány, de az ütközést nem tudta elkerülni, és egy fának csapódott. Meghalt az ember és a kutya is. Ki a felelős ezért?)
Viszont ha a kutyában nincs chip (de a tulaj kereste a menhelyen), vagy a rossz kerítés miatt rendszeresen kint csavarog, azzal, hogy hazakerült, semmi nem oldódott meg.
A jogszabály szerint az állatvédő szervezetnek kötelessége lenne értesíteni a jegyzőt, ha szabálysértést észlel, vagyis feljelentést kellene tennie a jegyzőnél szabálysértés miatt.
Meg lett a gazda, de a kutyában például volt-e chip? Be volt oltva? Miért kóborolt az utcán?
Ha ők is betartanák a törvényt, akkor jobban bekerülne a köztudatba, hogy egy állattartónak igen is vannak kötelességei, a kutyatartás felelőséggel jár és pénzbe kerül, még akkor is ha a kutya ingyen van. (Ami ingyen van, annak nincs értéke, nem becsülik semmire.)
Egyébként, ha jelentkezik a gazda az elveszett kutyáért, de a kutyában nem volt chip, akkor mivel igazolja, hogy övé a kutya? A chip olyan mint a kocsiban az alvázszám, a rendszám, amit hivatalosan igazolnak (forgalmi), hogy az enyém. Ha a kutyában nincs azonosító, akkor nem lehet oltási könyve sem (vagyis nincs is beoltva), nincs nyilvántartásba véve, vagyis a törvény szerint nincs tulajdonosa!
Ha a menhelyen a tulaj – mondjuk fényképpel – igazolja, hogy az az ő kutyája, akkor a legtöbb állatvédő visszaadja a kutyát (egy gonddal kevesebb), de ezzel a menhely is törvényt sértett.
Ha lefényképezem magam egy klassz kocsi mellett és kicsiszolom az alvásszámot, akkor mondhatom, hogy az autó az enyém?
A törvény szerint:
- § (1) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és az állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni.
(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt – az ilyen magatartástól való eltiltás iránt – a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.
Vagyis:
Ha az állat tulajdonosa ismertté válik, (chip-pes kutya) akkor az köteles az állatot visszavenni, és megtéríteni a befogással, elhelyezéssel kapcsolatos költségeket. Az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza és a tulajdonost a költségek megtérítésére kötelezi, ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az részére nem adható ki az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt.
Ha a tulajdonos a kutyát nem veszi át, vagy megfelelő elhelyezéséről nem tud (akar) gondoskodni tulajdonjogáról lemondhat.
Ebben az esetben a menhelynek bejelentést kellene tennie a jegyző felé, aki állatvédelmi bírságot szabhat ki és kötelezheti a volt gazdát az elhelyezési, tartási költségek megtérítésére, max. 12 hónapig. (forrás: NÉBIH)
Ha kutyában nincs chip, a kutya állami tulajdonba kerül – vagyis gyakorlatilag nincs (felelős) gazdája. Ha mégis jelentkezik valaki, hogy övé a kutya, akkor szembe kellene néznie a feljelentés és a bírság következményeivel.
Ha az állatvédő szervezetek betartanák a törvényt.
Sokszor az állatorvosok is szabályszegők és csak a pénzre hajtanak. Hogy fordulhat olyan elő, hogy egy kutyának van oltási könyve, be van oltva, de nincs benne chip? Mert vannak ilyenek.
Ki a felelős azért, hogy a kutya chip-pezve van, de az nincs regisztrálva a rendszerben? Ez az állatorvos kötelessége lenne!
Mennyire végzi szabályosan a munkáját az az állatorvos, aki berakta a chippet a kutyába, de a rendszerben nincs beírva a kutya neve, a gazda neve és elérhetősége és a kan kutya szukaként van nyilvántartva?
Ez egy felelős orvos, aki lelkiismeretesen és szabályszerűen végzi a feladatát?
Az is az orvos kötelessége, hogy minden találkozáskor ellenőrizze, frissítse az adatokat a rendszerben, így nem fordulhatna az elő, hogy a talált kutya gazdáját nem lehet elérni az elavult adatok miatt.
Az állatorvos a kötelezettségei elmulasztása miatt esetenként 30.000 forint bírsággal sújtható.
Mivel a rendszerben levő adatokhoz csak orvos férhet hozzá a gazdi ilyenkor tehetetlen.
A mi örökbefogadott kutyáinkat a második kérésre sem írta át az orvos, így kerestünk egy másik orvost. Az orvos (ha nem oltásról van szó) már nem is kéri az oltási könyvet, hanem leolvassa a chippet és annak alapján nézi meg az adatokat a számítógépében.
Közterület felügyelők. Minden kutya tartozik valakihez, tehát kóbor kutya nincs, csak elkóborolt, kiszökött, kijáró kutya van. Az utcákat járó, ellenőrző hivatalos személyek nem hagyhatnák, hogy a kutya az utcán csavarogjon, mert veszélyeztetheti az embereket, balesetet okozhat. Kötelességük lenne az utcai kutyát jelenteni a jegyzőnek, az ebrendésznek.
Az állatkínzás bűncselekmény! A bűncselekmények felderítése és megakadályozása nem a rendőrség feladata?
Zárásként
Ha a hivatalos, vagy a törvényben felhatalmazott személyek, szervezetek betartanák az Állatvédelmi törvényt, akkor kevesebb lenne a kutya. 2012. óta már nem is lehetne jelöletlen regisztrálatlan, gazdátlan kutya az országban.
A törvény betartásával – betartatásával - csak azok tartanának kutyát, akik tudják vállalni az állattartással járó felelősséget.
A felelősség vállalást pedig tanítani kellene.
A 46. §-hoz A törvény e rendelkezése szerint az állatokkal szembeni emberséges magatartásra való nevelést az oktatás és ismeretterjesztés eszközeivel is elő kell segíteni. E feladatok végrehajtását az állami és az önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.